Őszi magvetés – helyett

Ilyenkor, mikor a tél már feni jegecses fogát, de még a napfordulót sem értük el, vagy csak alig, bőven elvégezhetjük az őszi magvetést, ha bokros-bozótos teendőink miatt eddig nem jött volna őssze. Előtte viszont jó tudni: ész nélkül mit sem ér a szorgalom. 😀 Csak azokkal érdemes ilyenkor matatni, amelyekről vagy biztosan tudod, hogy kell neki téli hideg a csírázáshoz, vagy nem tudsz semmit. E kettőt pedig kétféle módszerrel: 

– Amelyiknek kell a hideg hatás: vesd el most, öntözd meg, tégy rá fóliát, üveget vagy amit a fantáziád diktál, a lényeg, hogy a tavaszi csírázásig ne kelljen öntöznöd, de ne is száradjon ki! Vetés után tartsd szobahőmérsékleten 1-2 hétig, hogy a magok higyjék, tényleg ősz van még, és tudják megszívni magukat vízzel. Ezután tedd ki a “tél alá” (természetesen ugyanúgy letakarva)!   

– Amelyikről nem tudsz semmit: vetés után rögtön tedd ki a szabadba! Mert ha esetleg mégsem kell neki hideg a csírázáshoz, fogja magát, és beindul. Akkor pedig baj van, mert az apró magoncokat nem tudod átteleltetni, hacsak nem adsz nekik sok-sok fényt (de nem erős napsütést) és 15–18 fokos hőmérsékletet. Ha ezt meg tudod oldani, bent is hagyhatod. S ha nem csírázik 2-3 héten belül, akkor egyértelműen ki kell tenni a téli hidegbe.

Nagyon szeretek magot vetni. Legalábbis azóta, amióta sikereim is bőven vannak. Nem mindig volt ez így, eleinte sok kudarcot gyűjtögettem növények helyett. De elolvastam mindent, amit csak találtam a témáról különféle nyelveken, s miután arra is volt lehetőség, megnéztem rengeteg videót, és közben csináltam, csináltam. Ezt tudom javasolni mindenkinek. A mai napig is sokat olvasok és nézek. Nem a szenzációt kiabáló, és egészen vad ötleteket bemutató, ismeretlen helyekről származó amatőr videókat, amelyeket valószínűleg csak pénzkeresés céljából tesznek fel. Hiszen ha már a címoldalon azt hirdeti, hogy ez tuti siker, így csináld, az többnyire nem segíteni akar, hanem kattintást vár.  Az ismerős vagy megbízhatónak tudott szakamberek könyveit, cikkeit, videóit akkor is megnézem, ha látszólag nem fog újat mondani, vagy nem is a magvetésről szól. Sokszor egy elejtett mondat gyújt valami világosságot, segít átugrani egy addig makacsul égigérőnek látszó akadályt.

Naplót is vezetek a magvetéseimről, mondom nagyképűen. Mert ez valójában egy sokoldalas táblázat. Minden magvetéskor beleírom, hogy az adott növényt hogyan csinálom, a következő 8 oszlopba  

• a növények (latin) neve abc sorrendben; 
• honnan származik a mag – néha ez is fontos lehet; 
• előkezelés – erről a Varázslatok cím alatt írok bővebben; 
• vetés ideje (dátum); 
• vetés helye (szabadföldbe / cserépbe kint a szabadban / cserépbe a lakásban / stb.); 
• földkeverék; 
• vetés módja (felszínre vagy mélyre, murvával takarva vagy nem stb.); 
• csírázás ideje (dátum); Ebből aztán évek múltán is vissza lehet keresni nemcsak egy adott fajt, de következtetni is tudok, ha valami rokonával akarok éppen próbálkozni vagy olyannal, ami hasonló élőhelyen fordul elő a természetben. Ez persze nem a tuti tipp, de sokszor segít. 

Szintén a táblázatomnak köszönhetően tudok másoknak tanácsot adni egy-egy fajjal kapcsolatban.